Ön a szerelvénycenter webáruházban jár. Ha azonnali kérdése lenne, HÍVJON minket: 06-30-646-30-23 

Vagy írjon: szerelvenycenter@gmail.com

(Hétfőtől-Péntekig 8:00-16:00)

 

Termékeinkhez viszonteladó partnereket keresünk!

+36 (30) 646 3023

Hívás most:
Blog

Hőszivattyú vásárlás előtt: mit érdemes tudnod?

P&S
2022.01.14 12:09
Hőszivattyú vásárlás előtt: mit érdemes tudnod?

Hőszivattyú vásárláson gondolkozol? Tippek és leírások után kutatsz az interneten, ismerősöket és kollégákat kérdezel és még mindig úgy érzed, hogy egy lépést sem jutottál előre? Ide nézz, most megadjuk neked a választ a legfontosabb, alapvető kérdéseidre.

Egy átlagos háztartás energia fogyasztásának legnagyobb részét a fűtés és a használati melegvíz előállítása teszi ki, és ez igencsak látható a számlák összegén is.

Az egyes hőszivattyú típusok többféle környezeti hőt is képesek hasznosítani: a legjellemzőbb megoldások a talaj vagy a levegő hőtartalmát hasznosító berendezések. A legnagyobb mennyiségben telepített hőszivattyúk a kültéri levegő hőenergiáját hasznosítják, mely technológia jelentősen csökkenti az energia költségeket, miközben a károsanyag kibocsátás elkerülésével a környezetet is kíméli.

Hogyan működik a levegő-víz hőszivattyú?

A készülék a levegő-hőtartalom felhasználásának elvén működik: fűtési üzemmódban ventilátor segítségével egy nagy hőátadó felületen keresztül átvezetve a levegőt, hőtartalmának egy részét kinyeri, miközben a levegő hőmérséklete lecsökken. Az így „szerzett” hőenergiát a hőszivattyúban keringtetett hűtőközeg veszi át.

A hűtőközeg a hőszivattyúban halmazállapotot vált és a folyamatnak köszönhetően képes a levegő hőmérsékleténél magasabb fűtővíz-, vagy közeg-hőmérsékletet előállítani.
Fűtésnél, a folyamat során, az előállított hőmennyiség több, mint a hőszivattyú működtetéséhez szükséges villamos-energiafogyasztás. Számszerűen kifejezve, a hőszivattyú 1 kWh elfogyasztott villamos energiából akár 3-4 kWh hőt is képes előállítani.

Milyen teljesítményű hőszivattyúra van szükséged?

A hőszivattyú teljesítményét az adott fűtési rendszer is befolyásolja: ha az épület teljes hőigényét a hőszivattyúval szeretnénk fedezni, akkor a teljes számított hőveszteség alapján kell kiválasztani úgy, hogy az adott típusnál megkeressük a tervezett (a hőveszteség számítás alapját képző) külső hőmérsékletre megadott hőteljesítményét.

FONTOS! A levegő-víz hőszivattyúk típus-megnevezésében megadott teljesítmény érték jellemzően +7°C-os külső hőmérsékletre van megadva.

Ha a tervezett külső hőmérséklet alacsonyabb (Magyarországon ma még általában -13°C-ra vagy -15°C-ra számítják az épületek hőveszteségét), a hőszivattyúkhoz megadott alap teljesítmény is kisebb.
A hőveszteséget a külső hőmérséklet mellett annak épületszerkezeti tulajdonságai (a falazat anyaga és vastagsága, valamint annak hőszigeteltsége) befolyásolja, ezért fontos, hogy azt szakember vagy tervező határozza meg, hiszen nincs két egyforma épület, illetve környezet.

Mi az a COP és mi az SCOP?

A rövidítés az angol Coefficient Of Performance-ból származik, amely valójában a hőszivattyú hatékonysági mutatója.
A hőszivattyúk működése során szükség van bevitt („meghajtó”) energiára, aminek a segítségével azután képes annak többszörösét előállítani, ami azután a fűtési rendszerrel válik hasznosíthatóvá. Ez a hasznosítható / bevitt energiamennyiség arány fejezi ki a hőszivattyú hatékonyságát.

Ha 1kWh villamos energiát táplálunk a hőszivattyúba (melynek jelentős része a kompresszor elektromos motorjának működtetéséhez kell), a hőszivattyú akár több, mint 4kWh hőenergiát is képes előállítani. Ekkor a hőszivattyú hatékonysági mutatója 4.

A COP-t minden gyártó megadja a katalógusban, az ideális hatékonysági értéket jelölve, melyet a hőszivattyú optimális körülmények között képes elérni (ezt jellemzően +7°C-os külső hőmérsékletre és +35°C-os fűtővíz-hőmérsékletre adjál meg!). Természetesen az ezektől eltérő hőmérsékletek befolyásolják ezt az értéket.

Mivel a levegő-víz hőszivattyú hatékonysága az aktuális kültéri levegő hőmérsékletétől is függ a különböző évszakokban, beszédesebb és helyesebb az SCOP értéket figyelembe venni a kiválasztás során, ami a COP érték teljes szezonra számított átlagát értékét adja meg.
Ezek a számított értékek is adott körülményekre vannak megadva: figyelembe veszik a földrajzi elhelyezkedést és az adott régió éves átlaghőmérsékleti értékeit. Ezért ez a hőszivattyú tényleges működési hatékonyságának objektív értéke és nem egy idealizált környezet mellett mért teszt eredmény.

A január-február elég hideg időszak, érdemes levegő-víz hőszivattyút használnom ekkor is?

Igaz, hogy a levegő-víz hőszivattyúk közvetlen hatékonysága télen csökken, de még így is képesek a bevitt energia többszörösét előállítani. Kiegészítő fűtés nélkül a COP érték még ezekben a hónapokban sem csökken 2 alá.
Télen, lehetőség van elektromos vagy meglévő kazánnal gázüzemű kiegészítő fűtést is használni, amennyiben a hőszivattyú teljesítménye a pillanatnyi hőszükségletnél kisebb volna. A levegő-víz üzemű hőszivattyúk 55-60°C-os előremenő fűtővíz-hőmérsékletet is tudnak produkálni, ami megfelelő fűtési rendszer, illetve hőleadók esetén biztosíthatja a szükséges hőérzetet az otthonunkban.

Kiegészítő fűtést is kell vennem otthonra?

Érdemes szakembert megkérdezni, aki pontosan ki tudja számítani a ház vagy lakás hőveszteségét, és optimális rendszert tervezni a teljes komfort biztosítására egész évben.
Amennyiben kiegészítő fűtésre is szükség van, az lehet elektromos fűtőpatron, elektromos kazán vagy gázkazán is. Ezek szükség szerinti bekapcsolását (vezérlését) a hőszivattyú elektronikája fogja végezni.

Mennyire zajos a hőszivattyú?

A hőszivattyú kültéri egységének gyakorlatilag csak ventilátor zaja van. A levegő áramoltatásának zaja, a teljesítménytől függően olyan, mint egy klíma kültéri egységé, hiszen a működési elvük is szinte teljesen azonos. Ezen a zajszinten a hőszivattyúk inverter-technológiája sokat tud javítani, hiszen a csak annyira használja ki a ventilátor és a kompresszor fordulatszám-tartományát, amennyire a pillanatnyi teljesítmény-igény kiszolgálásához szükség van.

Mikor a legoptimálisabb a hőszivattyúk alkalmazása?

A hőszivattyú leghatékonyabb alkalmazása az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerek használatával érhető el: ilyenek például a padlófűtés, a modern fal-, vagy mennyezet-fűtés stb. Ugyanakkor jól alkalmazhatók túlméretezett radiátorok esetében is, ahol a kívánt helyiség-hőmérséklet eléréséhez elegendő az alacsony fűtővíz-hőmérséklet is.
A már a meglévő épületben lévő hőforrások cseréje esetén is lehet a hőszivattyút az előző hőforrás teljes értékű cseréjének tekinteni, amennyiben a teljesítménye elegendő a leghidegebb téli napokon is, de szükség esetén a meglévő – és még működőképes – hőforrás is megtartható és illeszthető az új hőszivattyúhoz kiegészítő (tartalék) fűtésre. 

Hogyan válasszuk ki a megfelelő készüléket?

A kérdés, pontosabban a vizsgálandó számos feltétel miatt is javasoljuk, hogy minden esetben konzultáljon a hőszivattyús rendszerek terén gyakorlott szakértő kivitelezővel és/vagy tervezővel. Ezen felül természetesen a készülék hatékonysága, az ár és a teljesítmény aránya vagy éppen az üzemeltetés kényelme is elengedhetetlen szempont.
Tekintse meg az IMMERGAS hőszivattyúk teljes választékát, melyet megtalál a termékoldalainkon.
 

https://immergas.hu/tippek/hoszivattyu-vasarlas-elott-mit-erdemes-tudnod